te azt gondolod, hogy ebben a kísérletben lényeges effektus volna az elektronok kicentrifugálódása?

 

Természetesen nem. Az atomi szintű leírás úgy néz ki, hogy a vezetési sávú elektronok nagy átlagban együtt mozognak az atomráccsal. Mivel a mozgásukra merőleges B mező van, eltérítő erő hat rájuk mint mozgó töltésekre. Forgásiránytól függően befelé vagy kifelé. Elmozdulnak, addig, amíg az így létrehozott E egyensúlyt tart.

 

Aligha. A mágneses mező mindig a megfigyelő rendszeréhez van kötve.

 

Ez így elmegy a lényeg mellett. Nem lehet mondjuk egy forgó megfigyelőhöz kötni, legalábbis nem úgy, hogy ugyanolyan leírása legyen. A mező elméletnek alaptétele a a forgás abszolút jellege.

 

Mach esetébe a kérdés az érdekes, nem az, hogy tudott-e jó választ (nem tudott).

Az altrel is csak hozzátett újat, de az alap kérdés, hogy miért, mihez képest van az abszolút forgás mint fő szabály, maradt. Van-e ennek köze az Univerzum anyagához, vagy ez anélkül is így lenne? Nyilván nem túl gyakorlatias, de mi lenne, ha semmi más nem létezne, csak mondjuk két higanygömb, ami egymáshoz képest forog. Lapult lenne-e egyik, ha igen, melyik?!

 

számomra túl bonyolult

 

Nyilván nekem is, nem is arra irnyult a kérdés, hogyan kell csinálni, hanem csak arra, egyáltalán kidolgozták-e használható formában, van-e bármi arra nézve, hogy ha igen, jó-e.