Nincs itt semmiféle harmadik szereplő!

Egyszerűen arról van szó, hogy az "erővonalak" egyáltalán nem olyan dolgok, amelyek mozogni tudnának. Már maga a mágneses (vagy bármilyen más) mező mozgása se értelmezhető. Az erővonalak pedig pusztán a mező szemléltetésre szolgáló segédeszközök, a mezővektorokból konstruált fiktív létezők, a külvilágban nincsenek is ilyesmik, csak az agyunkban és a demonstrációs rajzainkon léteznek.

Maguk a mezők pedig azért nem mozoghatnak, mert így definiáltuk őket. Azok a vektorok ugyanis, amelyekből állnak, mindig a megfigyelő rendszerének pontjaihoz kötöttek, bárhogy mozogjon is a megfigyelő. Egyszerűen a koordinátaértékekhez rendelt erők összességét értjük alatta, s ezeket az erőket minden rendszerben álló próbatestekkel definiáljuk, sohasem mozgókkal. Amikor a mérnöki gyakorlatban mégis "mozgó" mezőkről vagy "mozgó" erővonalakról beszélnek, az sohasem jelent valódi mozgást, hanem csak a mezőértékek egyfajta koherens változását: miközben egyik helyen nőnek, a másik helyen csökkennek.

A mezők és az erővonalak ugyanúgy nem mozognak, mint ahogy nem mozognak a "mozgóképek" filmkockáin lévő alakzatok se.

Tehát itt se csupán azért mozdulatlan a mágneses mező és az erővonalak, mert egy hengerszimmetrikus mágnes forog a tengelye körül.