Mondom én hogy összevissza keversz mindent, most is: 

 

A CSÁB dolgot nem rég írtam, hangalaki értelemben nincs rokonság a SZÉP szóval,  még csak közös hangjuk sincsen.  De a csábos fogalma valamelyest rokon a szép szóval, de csak jelentésben,  mert nyilván egy szép csaj lesz a csábító.   De a hangalakok nem egymásból fejlődtek.  A MÉLYHŰTŐ konkrétan pontosan ugyanaz mint a FAGYASZTÓ főnév, de totál külön utakon jöttek létre.   Nem egymásból transzformálódtak, aztán mégis egy dolgot nevez meg.

 

A SZÍV és a SZER megint egy totál más dolog lesz.   A SZERet szó gyöke a SZER.  Pontosabban az SZ_R mássalhangzópárosról ismerhetjük ezt fel.  Azért mert a SZER, SZOR, SZÖR, SZÉR és stb. formái pont ugyanarról szólnak.   A SZORzás, sokSZORozás alapgyökszava ez !    de csak nézzük meg:  SZÓR, SZORVÁNY ,  SZEREZ,  SZOROZ,  SZÉRIA,  SZŐR(zet),  SZERV, SZEREL, SZERVEZ,  SZIRT,  SZERKEZET, SZOR-GALOM, SZÖRP (sűrítmény)  de még S_R formában is működni látszik gyakran:  SEReg,  SÜRög, SOR, SOROZAT... stb. reggelig írhatnám.    A SOROZATOK nem éppen SZORZATOK?...  Egymás közvetlen kölcsönhatásai a SOR-SZOR .       Miért más mégis egy icipicit a hangalak?...  Ezzel a SZÁMOS-SZÁMOSZ  "rejtély" is meg fog oldódni.    

 

Feltehetőleg tudatos szóalkotásról van szó,  a SOR szót és a --SZOR  szót  nem akarták teljesen pontosan egy hangalakkal megnevezni, de mégis alig titkoltan jelezvén vagyon, hogy itt egy dologból származik a két dolog.   Így is van épp elég "többjelentésű"  szavunk, gondolom nem volt cél még növelni ezt. 

 

A SZÍV is "többjelentésű"  szó, szándékosan írom idézőjelben.  A SZER-SZOR dologhoz nincs köze.  De van egy SZÍV nevű igénk is, épp ez a szó az alapja SZÍV főnévnek is.  Hát mit csinál a SZÍV?... SZÍV (vért a gyengébbek kedvéért) és VER !   Ebből a SZÍVVERÉS.   Ezt teszi a SZÍV fizikailag.  Érzelmileg meg szeret !  A török ebből építkezett SZÍVügyekben...