de úgyis azt fog tenni, amit jónak lát. egyik ...

 

másik ... láttam én már sok csudát, láttam olyan asszonyt, akiért a lánya eret vágott, természetes volt, ha vmi műszaki izé volt a kecóban, azt a veje szerelte meg. a lány heti 3-4x ott volt mellette munka, és család mellett, vitte az unokát, bevásárolt, professzorokhoz cipelte melegkiütéssel 70 K-ért, stb ... és a nyannyernek 1(!) gyereke volt!!

 

a drágalátos pici fia, akit nem látott három éve ... napi szinten verklizte az 50+-s kölyköt, akit felvettek az orvosira, de otthagyta, míg a lányának két valódi diplomája volt , és 3 nyelven beszélt, de az nem volt neki senkije ... szerencsétlen nő picit bele is őrült ... 

 

én nem mondom, h A. hasonlóan érez, és nyilván nem ilyen sarkos, a távolság is nyilván más dimenzióba helyezi a külföldön élő kölyökkel való kapcsolatot, de amikor a gyerekeiről beszél bennem mindig felmerül, h a fiú a kedvenc ... ő volt "átokrossz", amivel nem panaszkodik, sőt!, és hát ő is a beteg, stb ... 

 

előfordul ilyen fiús-lányos mamákkal ... 

 

szerencsére kopik ...