Zsidóknak írt levél  8. fejezet: 1-13 v

(3-4, 6, 8-9, v  ) +  ( 1-2, 5, 7, 10-13,v )

Krisztus a mennyben is főpapunk.

1 A mondott dolgoknak ez a lényegük: Olyan főpapunk van, aki a Fölség trónjának jobbján ül a mennyben, 2 mint papi szolgája a szentélynek, az igazi sátornak, amelyet az Úr emelt, nem ember.

3 Minden főpapnak az ugyanis a kötelessége, hogy ajándékot és áldozatot mutasson be, ezért neki is kellett lennie áldozati adományának. 4 Ha a földön élne, nem is volna pap, hiszen itt élnek olyanok, akik a törvény szerint áldozatot mutatnak be.

5 Ezek azonban csak a mennyei szentély előképénél és árnyékánál szolgálnak, annak az utasításnak megfelelően, amelyet Mózes kapott, amikor a sátrat el akarta készíteni: „Vigyázz, és mindent a minta szerint csinálj, amelyet a hegyen mutattam neked!”

 6 Ő annyival kiválóbb papi szolgálatot kapott, amennyivel magasabb rendű, tökéletesebb ígéreten alapuló szövetségnek közvetítője.

7 Ha ugyanis az első (szövetség) kifogástalan lett volna, nem volna szükség a másodikra.

8 Így feddte meg őket ugyanis: Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, s új szövetségre lépek Izrael házával és Júda házával. 9 Nem olyan szövetségre, mint amilyet atyáitokkal kötöttem azon a napon, amikor kézen fogtam és kivezettem őket Egyiptom földjéről. De mivel nem tartották meg a szövetséget, én sem törődöm velük – mondja az Úr.

 10 Ez lesz a szövetség, amelyet ama napok után Izrael házával kötök majd – mondja az Úr. Elméjükbe vésem és szívükbe írom törvényemet. Istenük leszek és ők a népem lesznek. 11 Akkor majd senkinek sem kell társát vagy testvérét tanítania: Ismerd meg az Urat! Hiszen mindenki ismerni fog a legkisebbtől a legnagyobbig. 12 Irgalmas leszek bűneik iránt, és vétkükre többé nem emlékezem. 13 Ha tehát itt új szövetségről beszél, a régit elévültnek tekinti. Ami pedig elévült és idejét múlta, az közel van a megszűnéshez.