barco Creative Commons License 2000.04.19 0 0 192
Ezt nem értem: itt Bp 86%-os!

mai VG:
Budapest Lotaringia szintjén
Budapest városa a finnországi Lappfölddel, a franciaországi Lotaringiával és az angliai Essex grófsággal áll azonos szinten az egy főre jutó GDP tekintetében -- derül ki az EU statisztikai hivatala által tegnap közzétett, vásárlóerő-paritáson számított adatokból. A tagjelöltek régiói közül Prága a legfejlettebb, egy főre jutó GDP-je még az EU átlagát is jócskán meghaladja. Budapest egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 86 százalékát teszi ki vásárlóerő-paritáson számolva az Eurostat adatai alapján. Az unió statisztikai hivatalának lapunkhoz eljuttatott részletes adatsorán alapuló számításaink szerint ez egyenlő a belgiumi Namur, az észak-finnországi Lappföld, az angliai Essex és a franciaországi Lotaringia adatával. A legelmaradottabb magyar megye, Nógrád viszont éppen csak meghaladja az EU-átlag 26 százalékát, és Szabolcs-Szatmár-Bereg sem éri el a 28 százalékot. Az adatok az 1995--97-es évek átlagára vonatkoznak, az Eurostat ennél frissebb számokkal még nem tud szolgálni. A tagjelöltek közt a legfejlettebb régió Prága, az EU-átlag 119 százalékával. Prága ezzel olyan -- fejlettként számon tartott -- nyugat-európai régiókat előz meg, mint a németországi Hannover vagy az ausztriai Tirol. A cseh főváros tagjelölti összehasonlításban kiugróan magas GDP-jét a vidéki régiók húzzák le az országos összesítéskor. Más tagjelöltek esetében is megfigyelhető, hogy a főváros jóval magasabb GDP-vel büszkélkedhet, mint az országos átlag. Az uniós elemzés két szinten készült: egyrészt az EU-ban NUTS--II néven szereplő "nagyrégiókra" (ebből az unióban összesen 211 van, Magyarországon pedig hét), illetve a NUTS--III néven szereplő "kisrégiókra" lebontva (ezeknek Magyarország esetében a megyék felelnek meg). A NUTS--II szintjén Budapest Pest megyével együtt alkot egy régiót, amelynek átlagos GDP-je már jóval alacsonyabb a fővárosi 86 százaléknál, mindössze az EU-átlag 69 százalékát éri el. A csoportosításnak azért van jelentősége, mert az EU az évi 30 milliárd eurót kitevő regionális támogatásokat a NUTS--II szintjén osztja szét. Ezeknek a támogatásoknak az úgynevezett első célkitűzése keretében pedig csak azok a régiók jogosultak uniós pénzekre -- mint a fejlődésben lemaradó térségek --, amelyek nem haladják meg az EU-átlag 75 százalékát. NUTS--II szinten a magyar régiók teljesítménye viszonylag egyenletes: a Nyugat-Dunántúl az EU-átlag 49 százalékát éri el, a Közép-Dunántúl 43, a Dél-Alföld 38, a Dél-Dunántúl 37, Észak-Magyarország és az Észak-Alföld pedig egyaránt 33-33 százalékot. NUTS--III szinten az eltérések jóval markánsabbak.

Előzmény: barco (188)