nézzük külön külön az mg és sagnac kísérleteket, úgy nem keverjük össze őket.

sagnac:

mint írtam, az éter áramlás forrása a proton/elektron és a belőlük álló objektumnál ez összeadódik. nem lineárisan. az elméletem szerint egy objektum gravitációs hatótávolsága és a magával ragadt éter nagysága egyaránt a B részecskék sűrűségétől függnek, vagyis a két távolság aránya állandó, bármely tömegű testnél. az elméletemben közelítő becslést adtam arra, hogy az 1kg tömegű test gravitációs hatótávolsága néhány 10 cm lehet. ha ezt összevetjük a nap tömegével és gravitációs hatótávolságával, akkor láthatjuk, hogy a gravitáció hatótávolsága a tömeggel nem lineáris. az elméletem szerint ^3/2 szerinti. mivel az elméletem alapján a merkúr már a nappal nem együtt mozgó étertérben van, így kimondhatjuk, hogy az együtt mozgó étertér sugara csak töredéke a gravitációs hatótávolságnak.

mivel 1kg tömegű testnél a gravitációs hatótáv néhány 10 cm, az 1kg tömegű testnél az együtt mozgó étertér sugara kisebb, mint a test mérete.

a sagnac eszköznél is az atomos anyag viszi magával az éterteret. tehát nem az eszköz elvi külmérete, hanem az egyes darabjai, pl a tükör, fényosztó, a platform stb. a fentiek alapján ezekkel a részegységekkel együtt mozgó étertér sugara kisebb, mint a részegységek mérete, szinte elhanyagolható, így ahol a sagnac interferométerben a fény szabadon halad, nincs vele együtt mozgó étertér. a fény a műszert körülvevő étertérben halad, ami a forgáshoz képest álló.

ezért tudja kimutatni a forgást.

a gyűrűs lézer giroszkópban a fény üvegszálban halad. itt az üvegszál, ha nagyon kicsi mértékben is, de magával ragadja az éterteret az elméletem szerint. ha megnézed ezt a dokumentumot https://epa.oszk.hu/02600/02694/00025/pdf/EPA02694_rtk_1999_03_061-073.pdf  az 5. ábrán mutatja, hogy a giroszkópnak van egy forgási sebesség határa, ami alatt nem méri ki az elfordulást. mivel az objektummal együtt mozgó étertér nagysága a tömeg és sebesség arányától függ, ez a jelenség azt bizonyítja, hogy a csekély tömegű üvegkábel is magával viszi az étertér egy darabját kis sebességű mozgásnál.

vagyis a sagnac jelenség nem mond ellent az elméletemnek.

egyszerű lenne eldönteni, ha a sagnac eszköz zárt, nagy tömegű testbe lenne építve. szerintem akkor sokkal nagyobb forgási sebességig nem mutatna semmit. sajnos ilyen kísérletet nem találtam.