"Nézzük azt az esetet, amiben M és M' megfigyelők egy pillanatra épp azonos helyen találhatók, éppen abban a pillanatban, amikor az E és V eseményről induló fényjelek egyszerre megérkeznek oda."

 

Nézzük!

 

"Ebből akkor következtethetnek az E és V események egyidejűségére, ha valahonnan tudják, hogy E és V egyforma távolságra történt az ő pillanatnyi pozíciójuktól. Ám ezt a következtetést mindketten csak a maguk számára ítélhetik helyesnek. A másik megfigyelő számára már nem. Hiszen mindketten tudják, hogy a másik megfigyelő mozog őhozzájuk képest, s ezért mindketten azt fogják megállapítani, hogy a másik figyelő részéről ez helytelen következtetés volna, hiszen a másik eléje szakadt az egyik fényjelnek és kifutott a másik fényjel elől. Tehát mindketten azt fogják megállapítani, hogy az ő rendszerükben (az úgynevezett "álló" rendszerben) egyidejű volt E és V, de a másik megfigyelő rendszerében (az úgynevezett "mozgó" rendszerben) nem."

 

Mindketten megállapítják, hogy a mozgó rendszerben nem egyforma távolságra volt a mozgó a két esemény, E és V bekövetkezésekor. De ebből nem következik, hogy számukra nem egyidejű a két esemény, mivel - ahogy írod - tudják, hogy "a másik eléje szaladt az egyik fényjelnek és kifutott a másik fényjel elől." Azaz tudják, hogy a másiknak nem az E és V bekövetkeztekor fennálló egyforma távolság jelenti az egyidejűséget, hanem akkor lesz a mozgó számára egyidejű, ha a mozgó ugyanannyi idő alatt teszi meg azt az x távolságot, ami az E és V bekövetkezésétől azok észleléséig a v sebességgel megtesz, mint amennyi idő alatt a fényjelek a vonat hosszának felét (h). x/v = h/c

 

Ahhoz, hogy a mozgóhoz a két fényjel egyszerre érkezzen, a mozgó számára az egyik fényjel esetében, amelyiknek elébe szalad, a vonat hosszának feléből lejön az az x távolság, amit a mozgó v sebességgel megtesz, a másik fényjel esetében, amelyik elől kifut pedig hozzáadódik ez az x hossz, amit a fényjelnek meg kell tennie. Ezeket a h-x és h+x távolságokat a fényjelnek és a mozgónak együtt kell megtennie, azaz a h-x távolságot c-v sebességgel és a h+x távolságot c+v sebességgel. (h-x)/(c-v)=(h+x)/(c+v) Amiből rendezve kijön az x/v=h/c.

 

 

 

A töltésen álló szemszögéből:

 

A töltésen álló szemszögéből az E és V események hozzá képesti távolsága egyforma, ő a két eseményhez mérten áll, ezért ha egyszerre észleli a két eseményt, akkor számára egyidejűek, hiszen a két esemény bekövetkezése és észlelése között a távolságuk nem változik, azaz a két esemény bekövetkezésekor is egyforma távolságra volt a két eseménytől. 

Tudja, hogy számára a hozzá képest v sebességgel mozgó másik megfigyelő x távolságot tett meg a két esemény bekövetkezése és az általa (töltésen álló) észlelés közti időben. Ezért azt is tudja, hogy a hozzá képest mozgó megfigyelő a két esemény bekövetkezésekor ezzel az x távolsággal odébb tartózkodott.

Valamint így azt is tudja, hogy a vonat vége és eleje is ezzel az x távolsággal odébb volt az események bekövetkezésekor, mivel a másik megfigyelő a vonat közepén van. Az események pedig a vonat elején és végén történtek.

így tehát a töltésen állónak egyszerre igaz, hogy a két esemény helye egyforma távolságra van tőle és az is igaz, hogy E x távolsággal közelebb van hozzá és V x távolsággal messzebb van tőle.

Ami csak x = 0 esetén lehet igaz. /vagy a vonat hossza nulla.../

Ha az x = 0, akkor v = 0.

A töltésen állónak, akkor most hol történt E és V? Két-két helyen?

 

 

 

/Az 566-580 írtakat átgondolom.../