Érdekes, hogy mennyire nem akar feltűnni senkinek (amit már többször leírtam), hogy Einstein fiatalkori (étert tagadó) elmélete, homlokegyenest ellentétes a későbbi (új éteres) elméletével.
Ha a vonatos gondolatkísérletet megvizsgáljuk mindkét felfogásban, akkor válik igazán szembetűnővé a különbség.
Einstein fiatalkor, étertagadó elmélete szerint:
Mivel nincs éter, (nincs kiemelt K0 rendszer), a rendszerek egyenrangúak, és mindegyikben ugyanannyi a fénysebesség.
Ebben az esetben a töltésen álló megfigyelő is és a vonaton ülő megfigyelő is egyidejűnek látja a két villámcsapást (ez már kiderült).
De ebből hogyan jön ki, hogy minden rendszeren saját ideje van? Nyilván sehogy.
Einstein későbbi (új éretes) elmélete szerint:
Mivel ismét van éter, (és az a Földhöz kötődik az MM kísérlet szerint), akkor a töltésen álló megfigyelő van a K0 rendszerben, tehát csakis ő láthatja egyidejűnek a két villámcsapást, a vonaton ülő mozgó megfigyelő már nem. Ebből már egy kis csúsztatással (ha a látszatot valóságnak vesszük) levezethető lenne a rendszerek saját ideje, de ez meg homlokegyenest ellentétes a relativitáselmélettel. Így gyakorlatilag Einstein ki is nyírta a saját elméletét, amikor az étert visszafogadta.
De mi helyes magyarázat?
Mivel valóban létezik fényközeg, (és az a Földhöz kötődik az MM kísérlet szerint), a töltésen álló megfigyelő van a K0 rendszerben, tehát csakis ő láthatja egyidejűnek a két egyidejű villámcsapást, a vonaton ülő mozgó megfigyelő már nem. De ebből nem az a butaság következik, hogy a rendszereknek "saját" ideje van, hanem az, hogy a mozgás miatt nem a valódi egyidejűséget érzékeli mozgó megfigyelő. De ha ismeri a vonat sebességét és a fénysebességet, akkor könnyedén ki tudja számolni, hogy valóban egyidejű volt a két villámcsapás, habár ő nem annak látta.
Tehát felesleges mindenféle relativista hókuszpókusz.
A valóság sokkal egyszerűbb és logikusabb, mint ahogyan azt Einstein összekuszálta.
Egy további probléma, hogy ezt a vonatos gondolatkísérletet ténylegesen sohasem végezték el. Einstein pedig az el nem végzett kísérletből vonja le a következtetéseit, ami abszolút tudománytalan.