Tudod, én világéletemben azt gondoltam, hogy a morál ott kezdődik, ahol az indulat véget ér. Indulatában sok hülyeséget csinálhat az ember, de lecsillapodva meg kell tennie az azt kiegyensúlyozó gesztusokat. Bocsánatot kér, sajnálkozik, stb.
Legalább amikor eltörölte a nyomot, pontosan látta, hogy rossz döntés született. Ezek után látványosan ünnepeltetnie magát, miközben az ellenfele - kétségtelenül rosszul kezelve a helyzetet, már közvetlenül a vitatott labdamenet után - érzelmileg összeomlott, hát minimum ellentmondásos.
Majd ma már megfontoltan és meggondoltan pökhendiskedni - egy nála amúgy sokkal gazdagabb eredménylistával rendelkező - játékostársával szemben, az nem morál, az tahóság.
Ha a magyarság fokmérője az, hogy egy bunkó honfitársunkat mindenáron megvédjük, akkor én nem vagyok magyar.