1.

A felken szónak két görög változata is van: chrio, amelynek jelentése „olajjal beken, bedörzsöl", és átvitt értelemben „vallásos szolgálatba vagy hivatalba iktat", illetve az aleipho, amelynek jelentése „felken". A bibliai korokban az olajjal való felkenés azt jelentette, hogy Isten megáldotta vagy elhívta az illetőt (2Mózes 29:7; 2Mózes 40:9; 2Királyok 9:6; Prédikátor 9:8; Jakab 5:14)

A zsidóknál a főpapot hivatalba igtatása alkalmával vallásos szertartások mellett olajjal megkenték, ez által történt a papszentelés; ugyszintén a királyok is - Dávid, Salamon és a többi - koronázás helyett megkenettek. Innen F. annyit jelent, mint mai nyelven felszentelt pap vagy megkoronázott király.

Minthogy később a keresztények Jézust ugy tekintették, mint hiveinek főpapját, prófétáját és királyát, azért ezen a néven vagy görögösen Krisztusnak is nevezték és nevezik.

2.

Szentlélekkel kente fel.

A felkent másik jelentése: kiválasztott.

A Biblia azt mondja, hogy Isten a Szentlélekkel kente fel Jézus Krisztust, hogy hirdesse a jó hírt, és hozzon szabadulást azoknak, akiket megkötözött a bűn (Lukács 4:18-19; ApCsel 10:38).

Miután Krisztus elhagyta a Földet, a Szentlélek ajándékát adta nekünk (János 14:16). Immár minden keresztyén fel van kenve, azzal a konkrét céllal, hogy Isten országát terjessze (1János 2:20). „Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, Isten az. Ő pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe" (2Korinthus 1:21-22).