Korán reggel felébredek,
Kelet felé tekintgetek,
Pirosodik az ég alja,
Sztálin elvtárs lakik arra,
Dolgozóknak édesapja.

Aztán:

Megérett már minden szolo,
mint a méz oly édes.
Puttonyszámra hordják tolünk
a szorgalmas méhek.
De a legédesebb fürtre
hiába is vágynak:
Elküldjük a pártközpontba
Rákosi elvtársnak!

Mennyi kell?