Az a baj, hogy az o ugyan az ó rövid párja, de bármilyen hosszan is ejted, sose lesz belőle ó. Más ajakkerekítéssel ejtett hang. Ha hallasz pl. finneket beszélni, ott jól észrevehető, náluk ugyanis valóban egy hosszan ejtett ooo hallható (bár szerény nép lévén csak kettőt írnak le belőle) például a joo (= jó, igen - ez épp nem ősi közös eredetünk bizonyítéka, a svédből átvett szó) esetében.

Az írd jól esetében azért nem olvad össze a két hang, mert nem rag, hanem két külön szó, mintkettőn van hangsúly stb., míg a kardja esetében csak az első szótag hangsúlyos, másrészt egy szó meg a ragja.