Hello gyerekek! Én is megnéztem tegnap a filmet, nem mondhatnám, hogy nagy volt a tolongás, pedig tényleg élményszámba ment. Nem is elsősorban a sokak által favorizált latinos dallamok és a néha szürreálisba hajló, de mégis oly ismerős és lepusztultsága mellett is gyönyörű látványvilág miatt, hanem ahogy a filmen átjött az élet. Mert az élet valószínűleg attól lesz szép, amit az öreg Ferrer úgy fejezett ki, hogy "ellent álltunk a rossznak és a jónak", és ebből az utóbbi a lényeges, mert az az igazán nehéz, ezután a zene már simán kijön a szívből. Mikor a film végén New York minden csillogása mellett is megmaradnak szegény szájtáti öregembereknek, na azt kellene utánuk csinálni!