Valószínűleg nem alaptalan a dolog azon túlmenően is, hogy ők az egyik evidens alternatíva számára.

De hogy eldőlt-e már ténylegesen (van-e aláírva papír, vagy csak szóbeli ígéret), azt vélhetően csak kevesek tudják.

Ami ellene szól kívülről nézve, hogy Pongó mennyire kiakadt a csulázáson és hogy a szövetséget kérte, hogy szankcionálják ezt. Nem tudom, hogy ideáig elvittem-e volna, ha már tudom, hogy a jövő héten ott játszom.

 

Pár dolog azért biztos:

 

1. Ha nem írt még alá, akkor az aranyköpés nekünk remekül jött.

2. Tavaly Somogyiról is végig azt hitték, hogy marad náluk.

3. Az egész eset hasonlít a 2013-as Olaj elleni döntőhöz Keller Ákossal

4. Amerikában masszívan szankcionálják az ilyen szezon közbeni megkörnyékezéseket, mondván egyedül azzal tárgyalhat a játékos, ahol épp van, a többiekkel pedig még csak szóba se állhat, csak a szezon után egy konkrét dátumot követően. Mert hogy néz már ki, hogy két élmezőnyhöz tartozó csapat egymástól szedi el az embereket, miközben egymással küzdenek. És ebből a szempontból irreleváns, hogy most volt-e ígéret, vagy már az alapszakasz során, vagy hogy mi nem csináltuk-e pont ugyanezt már korábban. Mindegyiket szankcionálni kellene, vagy kellett volna.

 

Pongó dicséretére váljék, hogyha igaz is a dolog, sem a motivációján, sem a teljesítményén nem mutatkozik.

 

Nagyon sajnálnám egyébként, ha elmenne, nekem a jövő CSK-ja volt aki durván beérett idén.

De annyiszor átéltük ezt már az elmúlt szezonokban, hogy nem tudok ennél nagyobb jelentőséget tulajdoni neki.

Volt élet előtte is, lesz utána is. Reméljük egyszer még visszatalál. De még inkább azt, hogy el se megy.