Nem sok értelme van feszegetni, hogy a matematikai modell elemei léteznek-e vagy sem.

 

Az is egy modell, hogy a teknősbéka hátán áll négy elefánt.

Ezzel ugyanúgy nem lehet előre kiszámolni a földrengések idejét, mint a többi módszerrel.

(A biológia tanárom frászt kapna a teknősbéka miatt.)

 

A megfigyelhető, mérhető dolgok kiszámíthatósága érdekes, nem pedig a merengés a lét és nemlét drámai kérdésén.

 

Ugyanazt a dolgot különböző módokon is ki lehet számolni. Emergencia.

Lehet egyszerűen és komplikáltan. Melyik a jobb? Fermi leejtett egy papírfecnit a kísérleti atomrobbantásnál.

Lehet úgy is, amikor valami valóság alapját feltételezzük, és egyéb módokon.

 

Ptolemaiosz lényegében Fourier-sorfejtést csinált, kétszeres amplitudóval, merugye a kerületen gördül, nem a középpontján.

Nem utazunk oda űrrakétával a körök középpontjába tanulmányozni a fikciót. Amúgy is a kerülete lenne érdekes, ott gördül. ;)

Kinetika és kinematika.

Az egyik egy matematikai leírás az ok-okozat vizsgálata nélkül.

A másik pedig a tényleges okokat keresi. De még azt is lehet különböző szinten.

Viszont azt nem tudjuk, hogy milyen mélyre lehet leásni a struktúrában. Egyesek szerint a mezők mögött nincs semmi.

Én ezt nem tudhatom, mert buta vagyok. Az orákulum nem súgta meg.

 

 

Neked már nem tanították az egyetemen, hogy centrifugális erő nem létezik?

Nézőpont kérdése, hogy kinek mi az a priori tapasztalata.