Kedves Orltan!

Egy kicsit élesen reagáltam, mert egyértelműen gúnyoládásnak éreztem kérdésed. Ezek szerint tévedtem. Ez esetben temészetesen magam is elnézést kérek a hangnemért. Tudnod kell, hogy nagyon intim vizeken eveztem a vallomásommal. Ezért az esetleges csúfolódás nagyon érzékenyen érintett. A magam részéről törekedni fogok, hogy lehetőleg ne bántsak meg senkit.Hagy legyen ez az én tanulságom.

Orltrannak és bárkinek aki kíváncsi a folytatásra:

Írtam, hogy kiábrándulásom után sokáig depressziós voltam. Nehéz dolog egyszerre elveszteni a hitet. Az egyik pillanatban még - hited szerint - érted a világot, amelyben - megtért voltodnál fogva - kitüntetett helyen állsz, nem vagy egyedül, hiszen vannak hittestvéreid, nem is beszélve a gondoskodó felsőbb rendű lényről, Istenről, akibe mindennap imáiddal kapaszkodhatsz, a másik pillanatban pedig ott állsz szabadgondolkodóként egy olyan világban, amely félelmetesen ismeretlen, tök egyedül, tudván hogy sem Isten sem eber nem segíthet. ... Érdeklődés esetén folyt. köv.