Budapest EU-pénzek nélkül ? - Ma tárgyalások a regionális politikáról

Elveszítheti-e hazánk európai uniós csatlakozása után Budapest, s rajta keresztül a magyar lakosság egyötöde az EU-támogatásokat? - ez a tétje a regionális politikáról folytatott felvételi tárgyalásoknak. Az egyik legkényesebb fejezetet a megbeszélések mai, brüsszeli fordulóján nyitják meg, ám az unió egyelőre nem
hajlandó konkrét összegekről beszélni.
Gyors csatlakozási tárgyalásokra már csak azért sem érdemes számítani, mert a legrázósabb témáknál - így ma a regionális politikánál, később pedig a mezőgazdaságnál is - az EU nem tesz érdemi tárgyalási álláspontokat az asztalra. Ma, a megbeszélések idei első fordulóján hivatalosan megkezdik ugyan az egyeztetést a regionális támogatásokról, de az unió a lényegről hallgat majd. Vagyis arról: a felvétel után mennyi pénzt szán Magyarországnak. A tét nem kicsi, hiszen a jelenlegi rendszer alapján hazánk évente 2,2 milliárd euróra (560 milliárd forintra) számíthatna. A tárgyalások azonban arról szólnak majd, miként tudná az EU minél jobban megnyirbálni az új tagoknak járó támogatásokat. A tagállamok egyelőre az érdemi egyeztetést is elutasítják, mondván, hogy a társult országokat még nem osztották fel az EU-követelményeknek megfelelő régiókra. Magyarországra azonban ez nem áll, hiszen az egyenként mintegy másfél millió lakosú hét térség gond nélkül beilleszthető az unióba (ott egy régióra átlagban 1,8 millió lakos jut). Az igazi nézeteltérés akörül van, melyik időszak gazdasági adatai alapján ítéljék oda a regionális segélyeket. A jelenlegi tagállamok az 1994- 1996-os időszak bruttó nemzeti összterméke (GDP) alapján kapják a brüsszeli pénzeket. Ugyanezt kéri Magyarország is, jóllehet az 1995-1997-es periódust is elfogadná irányadóul. Így ugyanis az egész ország jogosult lenne a legmagasabb támogatásra, amely akkor jár, ha egy régió GDP-je az EU-átlag 75 százaléka alatt van. Ha ennél tovább mennénk az időben, Budapest mindenképpen elesne a segélyektől. A mostani rendszer nem vonatkozik a társultakra, azaz Magyarországra sem: esetükben csatlakozáshoz közeli időszakot kívánunk figyelembe venni - mondta lapunknak a bővítési munkacsoport egy tagja. Egy másik EU-diplomata ezt "arcátlanságnak" nevezte, és emlékeztetett arra, hogy a felvételi tárgyalások a jelenlegi EU-törvénykezés alapján folynak. Márpedig ennek része az a rendelet, amely az 1994-1996-os periódust meghatározza. A jogszabály végén az is egyértelműen ott áll: érvényes az unió valamennyi tagállamára.
Kroó György fizikus akadémikus, az MTA főtitkára a brüsszeli bizottság kutatás-fejlesztési "miniszterének" tudományos tanácsadója lesz - tudta meg a Népszabadság. A magyar tudós a napokban levélben kapott felkérést Philippe Busquin-tól. Kroó György személyében elsőként kerül kelet-európai tudós a testületbe. Kroó szerint a felkérés nagy lehetőségeket rejt, a tanácsadók fontos kérdésekről - például az EU kutatás-támogatási politikájának kialakításáról - mondanak véleményt.