2003. május 16. 11:58

URL: https://mult-kor.hu/cikk.php?id=458&pIdx=1

Ukrajna idén emlékezik az 1932-33. évi nagy éhínség 70. évfordulójára, különböző rendezvényeket tartanak és a tervek szerint emlékhelyet létesítenek a fővárosban. Szerdán parlamenti vitanapot rendeztek erről a tragédiáról, amelyet Leonyid Kucsma elnök javaslata értelmében az ukrán nemzetet sújtó népirtásként kellene megbélyegezni.

Erőszakos kollektivizálás Ukrajnában, amely a múlt század legnagyobb részében a Szovjetunióhoz tartozott és annak egyik legfőbb gabonatermő területét alkotta, termékeny földje ellenére ebben az időszakban három ízben is pusztított szörnyű éhínség. Az 1921-23. évi a polgárháború befejezése előtt kezdődött, s a szárazság, a világháború és a polgárháború következményein túl szerepet játszott benne az akkori rendszer agrárpolitikájának csődje és a hadikommunizmus politikája is. A második, 1932-33. évi éhínségben nagy szerepe volt a szovjethatalom tudatos fellépésének az ukrán parasztság széles rétegei ellen, ez járt a legsúlyosabb következményekkel, majd a II. világháború után, 1946-47-ben újabb éhínség pusztított az országban.

Csak 1932-33-ban az ukrán falusi lakosság egyötöde halt meg - emlékeztetett a kérdéssel foglalkozó üzenetében Kucsma elnök. Az éhínség és a tömeges megtorlások magának a nemzetnek a létezését veszélyeztették - emlékeztetett az államfő.