Kedves Zöld Agyar,

Teljesen igazad van abban, hogy a multikra szükség van, a tőkéjük és a tapasztalatuk miatt. Nélkülözhetetlen hasznot és fejlődési lehetőséget jelentenek az ország számára, és más utat nem is nagyon lehetne elképzelni. Ez azonban szerintem nem teszi irrelevánssá a topicban szereplő kérdést, vagy ahogy H.Kovács társunk felvetette, azt a kérdést, hogy kihasználnak-e minket vagy sem. Vagy annak vizsgálatát, mennyiben előnyös és mennyiben hátrányos számunkra ez a kapcsolat.

Mindezeket a dilemmákat az általad felvetett példákon is jól be lehet mutatni. A Burger King igaz, hogy nyereséges és befizeti a ma meglehetősen alacsony társasági adót (kulcsa alig magasabb az amerikai kulcs felénél), ám tulajdonosai a jövedelem után nem fizetik Magyarországon - a már jóval magasabb kulcsú - SZJA-t, ellentétben a magyar vállalkozókkal, akik elvben és valamennyire azért a gyakorlatban is fizetik. A Burger King nyeresége továbbá nagyrészt pont azoknak a jelenségeknek a következtében alakul ki, amelyeket korábban a topic boncolgatott: igen alacsony fizetésekért hajtás pajtás van az éttermekben, megállni, a pultot támasztani egy fél percre sem szabad. Ezenkivül nem tudom, hogy az emlitett békebeli 5-8 kiszolgálós büféhez képest nem lettek-e lényegesen magasabbak az ételek és italok árai. Azaz arra célzok, hogy az általad emlitett nyereség nem igazán vagy nem kizárólag a korszerű nyugati tapasztalatból, technológiából ered, hanem azt mi fizetjük meg, egyrészt mikor alacsony pénzért a Burger Kingben hajtunk, másrészt, mikor kifizetjük a 350Ft-os csirkeszendvicset a 150 Ft-os kólával.

Az Oktogonnál lévő büfével ellentétben szerintem vannak jó példák is, például a Móriczon működő Viking Étterem nem látszik sokkal rosszabbnak a mellette lévő McDonaldsnál. Vagy például több olyan magyar pizzéria van, amely szerintem hozza, sőt meg is előzi a Burger King vagy a Pizza Hut szinvonalát.

A MATÁV-ot szintén kétesnek érzem: nem volt szivbajos megcsinálni olyan húzásokat, mint új előfizetők kedvező feltételekkel való beléptetése, majd a telefondijak felemelése. Ezenkivül a pletykák szerint a kapcsolások önköltsége teljesen más szinten van, mint az értük felszámitott dij: állitólag még azok felét sem éri el. Azaz egy részben itt is mi fizettük ki a jó befektetés hozamát. Ezekhez képest a külföldi befektető által hozott tapasztalatok eredményeit eddig jóval kevesebbnek látom. Ahogy én MATÁV közelben dolgozó emberektől hallottam, a MATÁV belül kifejezetten bürokratikusan működik.

A hazai vállalkozók közül a rossz oldalról hoztál példákat, de a jó oldalon is több példát be lehet mutatni: Demján, Transelektro, Graphisoft, Recognita, Pharmavit (amely ma már valóban multi része, de eredetileg, sikerei eléréséig nem volt az), de mondhatjuk akár a Mogyit is.

A magyar gazdaság szempontjából a multiknak érdemeik mellett árnyoldalaik is vannak. Igaz, hogy a multik nagy részt tesznek ki a magyar gdp-ből (ez szükségszerű is, mert nem nagyon volt a rendszerváltás után magyar tőke - és ma sincs nagyon), több esetben azonban tőkeerejükből adódó erőfölényük segitségével kifejezetten megakadályozzák a magyar vállalkozások megerősödését. A szénsavas üditők piacán például több olyan magyar vállalkozás van, amelynek üditői érték/ár arányukban nem rosszabbak a Coca-Cola vagy Pepsi csoport termékeinél, a 2 cég azonban ügyesen kialakitott marketing-stratégiával szinte lehetetlenné teszi piaci érvényesülésüket. A kis abc-kben szekrény nagyságú ingyen hűtőket osztogatnak, amelyek annyi helyet foglanak el egy-egy ilyen ABC-ben, hogy más üditőitalt már nem célszerű tartani. A vendéglátóipari egységeknek pedig ingyen üditőital automatákat adnak, kizárólagos szerződésekért cserébe. Azaz alapvetően ezekkel az eszközökkel szoritják ki a magyar vállalkozásokat, a jobb minőség vagy tapasztalat messze nem eredményezne ilyen egyeduralmat. A szomszédos rostos üditő piacon például nem működnek ilyen erejű és ilyen módszerekkel dolgozó multik, és látható, hogy a magyar vállalatok elég jó termékekkel elég jó eredményeket tudnak elérni. De hasonló példákat más területekről is lehet hozni, például ha megnézzük a METRO-t, amely kész csapás volt a magyar fogyásztási cikk nagykereskedelmi vállalkozásokra, vagy példáu mosószerpiacot.