"A mai Mongólia területén elhelyezkedő Xiongnu birodalom csaknem három évszázadon keresztül irányította a kelet-eurázsiai sztyeppét és a környező régiókat Észak-Kínában, Dél-Szibériában és Közép-Ázsiában, kb. i.e. 209-től az időszámításunk előtti első század végén bekövetkezett végső szétesésükig. Tetőpontján a Xiongnu mélyen befolyásolta Közép-, Belső- és Kelet-Ázsia politikai gazdaságát, a birodalmi Kína egyik fő politikai riválisává vált, és távoli kereskedelmi hálózatokat hozott létre, amelyeken római üveget, perzsa textíliákat, egyiptomi fajanszot, görög ezüstöt cseréltek, kínai bronzok, selyemek és lakkáruk ellenében."

László Gyula ezt így fogalmazta meg:

"Nem az a helyzet tehát, hogy a művelt népek a Mediterráneum körül csoportosulnak, s őket a barbárok gyűrűje veszi körül. A görög "tudományosság és irodalom" észak barbárjaiban, az ideális társadalmat, és a jó embert állította példaképül a kortársak elé. Mi ezen régi görög szemlélet, szerint, az egyenrangúság alapján, szeretnők szemlélni az egykori eurásziai népeket."