Szerintem sok múlik azon is, ki melyik ponton találkozott vele, és miket hallott tőle először. Mivel én viszonylag későn, valahol a Volta és a Biophilia között fedeztem fel igazán Björköt, így nekem a 2010 utáni anyagok egyáltalán nem tűnnek annyira idegennek a diszkográfiában, sőt, a Biophilia és a Fossora személyes kedvenceim amiket simán a top 5-ös listámra tennék (a #1 természetesen a Vespertine, mielőtt botfülűséggel lennék vádolva :)).

Velük ellentétben pl. a Post sosem tudott igazán hozzámnőni  “slágereken” kívül, csapongónak találom jónéhány töltelékszámmal.