Nem piskóta, az már biztos. De gondolkozzunk csak bele, hogy az élet gyaorlatilag minden területén milyen csodákkal bírunk találkozni. Mindegyik egy-egy mérnöki csoda, és működik. A számítógépet nem mondom, mert az nagyon megfoghatatlan, viszont egy repülőgép már kevéssé. Vagy hogy mást ne mondjak, maradva a svájci gyártás érdekességeinél. Bár nem könnyű, azért ha adódik egy lehetőség, akkor mindenki éljen vele, és nézzen meg kívül-belül alaposan egy Sig Sauer P226 Sportot. Off-topic erősen, ezért csak a link.

Persze minden sok száz év kitartó kísérletezgetésének gyümölcse. Az óraipar kevéssé alkalmas a megújulásra, mert gyakorlatilag elérte a fizikai megvalósíthatóság határát. A pontosság itt már másodlagos, bár nem elhanyagolt szempont. A frappáns ötletek, az egyre korszerűbb anyagok és technológiák használata, lassú bevezetése jellemzi az óraipart. Furcsamód itt nagy áttörés lényegében nem nagyon volt. Az autómata felhúzásó szerkezet, a kronográfszerkezet és társaik egy-egy mérföldkő volt ugyan, de alapjaiban nem változtatták meg az óragyártást. Az mindvégig alapjában egységes maradt.

De hogy ne csak rizsázzak. Van itt a fogaskerék. A hagyományos (pl. autóban használt) fogaskeréktől annyiban tér el, hogy a fogak kialakítása egy erősen módosított, toldozott-foldozott cikloison alapul. Ez az a pálya, amelyet egy körön mozgó kör egy pontja leír. Az egymáshoz érő, fogaskerekek nem csúsznak (eltérően a hagyományos fogaskerekektől), hanem gördülnek egymáson. Picit gondolkoztam azon, hogy ezt vajon mennyire lehet bonyolult megcsinálni. Félúton megálltam. Elképesztően bonyolult.

No, ennyit mára!

Prof