Az NSZK sorozatokat azért szeretem, köztük a Derricket pedig különösen, uis a történetek nem a címszereplőről szólnak. mindig be van mutatva egy emberi dráma, és pl. Derrick eközben csak mint egy megfigyelő néző vesz részt. Nagyon sokára, több évad megtekintése után lehet összerakni a személyiségét, a fókusz mindig az "ügy"-ön van, ezért is gyakorol rám mély benyomást. Személyiségéből hiányolom a humort, ami talán van neki, de sajnos a nehéz ügyek miatt elrejti jó mélyre, és a komolyzenében talál megnyugvást. Nagyon szeretem. Leginkább a "hallgatós" technikáját! És még azt is, h sosem akar revánsot, sosem akar dicsőséget, hanem mint egy szerény takarító, csak helyre állítja a rendet. Sokszor még a gyilkosokat is sajnálja, vagy együttérez velük. Ezért remek nyomozó! 

Az amerikai sorozatokban mindig vkit lóvátesznek, mindig valaki más kárára való agyafúrtsága kerül középpontba, nagyon jelen van bennük a kapitalista ember. nem szeretem őket ... vagy, ha éppen valami emberi is történik ezekben a filmekben, akkor azok sosem gyakorolnak rám drámai hatást, mert nagyon sematikusan vannak ábrázolva. 

a kettő közötti átmenet talán Poirot, de ott is a kis mókuska agyafúrtsága kap központi szerepet. Borzasztóan szeretne szerénynek látszani, de ez nem sikerül neki sosem, mert rettenetesen hiú ...