A részecskék hármasimpulzusát ütközőnyalábos kísérletek esetén a hengerszimmetria miatt érdemes komponensekre bontani. A nyalábirányú komponens neve longitudinális impulzus (p_z, pL vagy p||), a rá merőleges komponens pedig transzverzális impulzus (p_T ). A nyalábirányhoz képest hengerkoordináta-rendszerben mért szög a polárszög (θ), a nyaláb körüli forgást leíró szög pedig az azimutszög (φ). Részecskesugarak vagy láthatatlan részecskék esetén gyakran használatos a transzverzális energia, amely a teljes energia és a kérdéses objektum mozgásának iránya által meghatározott polárszög szinuszának szorzata. Kis tömegek, illetve nagy energiájú objektum esetén ez közelítőleg megegyezik a transzverzális impulzussal. Gyakran használatos még a transzverzális tömeg, amely az m_T = gyök(pm² + p_T ² ) formulával definiálható, ahol m a részecske nyugalmi tömege. Hadronikus ütközésekben az egymással szemben haladó, azonos mozgási energiával rendelkezik hadronokat alkotó partonok impulzusa a hadronok impulzusának csak egy része, amely egy-egy ütközésben az éppen keményen szóródó partonok esetén véletlenszerű (de meghatározott eloszlást követ). Emiatt a parton-parton ütközés efektív tömegközépponti rendszere nem egyezik meg a laborrendszerrel, hanem a nyaláb irányában eseményenként más-más sebességgel mozog. A keletkezett részecskék összessége, a végállapot elvileg egy-egy nyalábirányú Lorentz transzformációval hozható abba a konfigurációba, ahol a két koordináta-rendszer azonos, és ahol a két keményen szóródott parton egymással szemben távolodik. Ennek a transzformációnak a hiányában viszont csak a transzverzális (a nyalábra merőleges) síkon lesz impulzusvektoruk vetülete egymással ellentétes irányú. Ennek egyik következménye, hogy a szóródott partonok fragmentációjával kialakuló ún. részecskesugarak, vagy jet-ek egymással nagyjából ellentétes azimutszögben, de nem egymással szembeni polárszögben keletkeznek. A fenti Lorentztranszformáció nem változtatja meg a részecskék transzverzális impulzusát, de a longitudinális impulzusát igen, méghozzá komplikált módon. Emiatt érdemes az utóbbi mennyiség helyett inkább a rapiditást használni, amely nagyon egyszerűen, additív módon transzformálódik.

Forrás:

https://inspirehep.net/files/c888c6e9f445742081b7dbc8d017de19

Legyőzi az erős kölcsönhatást az ütközési energia?