A kisipari HX dobozt a gyártó készíti. Az alaplap meg a MAG-ba kerül, tehát HX hangja van.

 

Csak azért akadékoskodom, mert azt írtad a Youtube leírásban, hogy Pat Bianchi organ (HX3/MAG). De ez itt nem egy négyezer eurós MAG, hanem "csak" egy olcsó HX3.5 modul egy Arturia MIDI kontrollerrel. Szerintem a HX3.5 megérdemli, hogy ne keverjék össze a MAG-gal.

 

Egyébként nem rossz a saját lezlieffektje, kissé túlzásnak találom a vent beépítését. 

 

Az előző generációs (HX3.4) alaplapon egy jóval kisebb teljesítményű FPGA volt, amivel még nem tudott a fejlesztő -- Carsten Meyer -- elég jó Leslie-szimulációt csinálni. Ezért döntött a MAG úgy, hogy ehelyett a Neo Ventilator-t építik bele. A CAM-Rotor (CAM = Carsten Meyer) csak a HX3.5-től vált elérhetővé, és nagyságrendi változást hozott a Leslie-szimuláció minőségében, olyannyira, hogy úgy tudom, az újabb MAG-okban már nincs is Ventilator, csak a CAM-Rotor.

 

A japán csóka meg próbál mindent. Először Legend, aztán MAG/HX, végül kikötött az SKX-Pro mellett.

 

Gondolom Hal Tsuchidára gondolsz, ugye? Hát igen, ő is az a fajta zenész, aki a tudás hiányát a még drágább, még újabb hangszerek megvásárlásával próbálja kompenzálni. Na ezért is tetszik a videód, mert Pat Bianchi megmutatta, hogy nem kell a 3.500 dolláros SKX-Pro (vagy mondjuk Legend Soul, nem is beszélve az "igazi" Hammondról) ahhoz, hogy jó zenét csináljon valaki. És négy oktávon is lehet elképesztően virgázni, nem kell hozzá 2x61 + preset billentyűs felület, sőt, még a 4 szett drawbar sem.

 

Egyébként Joey is fantasztikusan játszott az olcsónak mondható Numa Organ-on. Szóval, nem a méret a lényeg...