Nem tudom akkor, mi alapján lehetne megszabni, hogy egy adott korban vmi elítélendő vagy sem, ha nem a mai ismereteink alapján. (Mondjuk ez már eléggé elkalandozik az eredeti témafelvetéstől, de a dolog érdekes). Akkoriban a spártaiak tevékenysége úgy, abban a formában működőképes volt, ám néhány ügyük feltétlenül elítélendő a mai szemmel. Tény, hogy nem lehet bizonyos dolgokat csak úgy kiragagni és elemezni, hanem kontextusában kell vizsgálni és meg kell nézni az akkori szemmel is. De a maival is szerintem.

Mi van pl. az arénákkal? Ahol összeeresztenek rabszolgákat és vadállatokat, ki-ki alapon, a közönség őrjöng, még több vért akart. Mai szemmel azt mondom, ez undorító, barbár, abszolút elítélendő tevékenység. Ha akkor éltem volna, lehet, hogy ott örjöngtem volna én is a nézőtéren vagy futottam volna némely állatok elől.

Hitlert a németek többsége nagyon sokáig elfogadta, sőt hősnek tekintette. Sajnos nagyon későn ébredt rá a többség, hogy vmi nincs rendjén. A külfölddel uez a helyzet. Ha nem is lehet azt mondani, hogy rajongásig szerették, de mindenesetre elfogadták egészen addig, míg meg nem támadták Franciaot. Nem Leot, mert az senkit nem érdekelt, hanem a franciákat. Az 1936-os berlini olimpián Hitlert a franciák felemelt kézzel köszöntötték. Ez mi más, ha nem a rendszer legitimizálásának a jele?

Egy másik dolog: a giccs szerintem körülvesz bennünket, bármennyire is igyekszünk ennek elkerülésére. A különbség max. csak annyi, hogy egyesek szándékosan törekszenek minél több giccses dolgot felhalmozni, mások viszont minél kevesebbet. A művek tekintetében viszonylag kevés olyan van, ami ne hordozna egy-két giccselemet magában. Ettől még nem lesz vmi giccses! A giccs csak túlzott mértékben ártalmas.

Üdv!

Archi