A fagyáspontja lehet hogy annyi (nem néztem utána),

de abban tévedsz biztosan hogy nem lehet semmi értelme.

 

Leírom miért, ha végigolvasod meg is értheted:

Hül az idő éjjel, eléri a -1 °C-ot. 

Eleve kis késéssel hül utána a cukros lé, mert van neki fajhője.

De eléri a cukros lötty is a -1°C-ot (a levegő már lehet -2 vagy -3 fokos is)

És jön a lényeg: a halmazállapot változásból felszabaduló rejtett hő.

Tehát itt van egy rejtett hő, amit lead a környeretének (a fának) a cukros lé,

miközben -1 °C fokos folyadékból -1 °C fokos jéggé vállik.

Ez hosszú folyamat, sok időbe telik, és sok (rejtett) hő szabadul fel.

És csak ez után hülne tovább.

De olyan hosszú folyamat is lehet, hogy ha csak 2-3 órára van -5°C fok,

akkor a fa szinte sértetlenül átvészelheti a fagyást.

 

Tehát a nagy fajhő, és a nagy almazállapotváltozáskor felszabaduló rejtett hő nagysága a lényeg.

És az hogy -1°C fokon kezdi leadni ezt a hőt, az előny.

Sokkal jobb, mint ha -10C fokon lenne a fagyáspontja, és ott adná le ezt a rejtett hőt.

 

Olyasmi mint a kondenzációs kazánnál amikor nem csak az égéshő hasznosul, hanem a kondenzációs hó is. Aki szakmámbeli, az biztosan érti miről írok.

 

Remélem te is érted így már.

A -1°C fokon megfagyó glicerines víz (halmazállapotváltozáskor felszabaduló) nagy rejtett hővel

ideális védeléemet nyújthat a fagy ellen, különösen a csak pár órán át tartó fagy ellen.

És a hatása több napos is lehet, de minden nap gyengül, amíg fel nem szívódik teljesen,

vagy le nem mossa az eső (harmat, dér).

 

Amúgy meg permetezéskor és utána is párolog és eleinte picit töményedik valószínűleg.