Sok jó és igaz dolgot írtok, csak ezek a dolgok jórészt nem ugyanarra az esetre, helyzetre vonatkoznak, és a legtöbb egyáltalán  nem releváns akkor, amikor a Roco 10761-gyel ténylegesen modellvasutat üzemeltet valaki. Egy része a leírtaknak pedig nem igaz.

A pufferkondival fölszerelt táp működését bemutató ábrát köszönöm. Természetesen ismerem, viszont hogy betetted, így kezdem megérteni a félreértéseket. Szóval az egy nagyon szép elméleti ábra, a gyakorlatban csak akkor lesz így, ha a tápegységet a várható terhelésnek megfelelően tervezték. Gyorsan megsaccoltam pár arányt rajta, és megpróbáltam kiszámolni, mekkora kondenzátor kellene a 10761-be, hogy érdemleges terhelés mellett így viselkedjen - hát nem az ELKÓ-k intervallumában van, GoldCap kondit lehetne akkorát venni, de az drágább, mint maga a 10761. Meg az is erősen kérdőjeles, hogy a nagyon rövid visszatöltési idő alatt szükséges 10+A-t mennyire komálná a trafó és az egyenirányító - utóbbi szerintem semennyire.

Érdemi terhelésnél a kimenő feszültség hullámossá válna, aminek az effektív értéke valahol 16-18 V között lesz, de nem 22-24 V, mint üresjárásnál. Utóbbi is tud persze baj lenni, ha valaki a kezdőkészlettel kapott szőnyegvasutat köti rá a rendszerres, mivel az elsőnek fölhelyezett dekóder bizony megkapja az üresjárási feszültséget, több jármű, funkciódekóderek, fix vagy mozgatható komolyabb modellvasútnál ez már nem gond. Ettől persze továbbra is gáz az a trafó és gáz a 10761 erősítő, de attól még nem igaz, hogy 22-24 V feszültséget kap a modellvasút. Lehetnek olyan körülmények, amikor igen, de a legtöbbször azért mégsem. Ugyanakkor a 22-24 V-os tüskéknek még nem kellene gondot okozniuk, ez simán belefér a szabványba.

A helyes megoldás persze egy korszerű rendszer (mondjuk Z21 stabilizált táppal, belső stabilizátorral és CAN-buszon vezérelt boosterekkel).