Példabeszédek  könyve: 29 : fejezet: 1- 37, v (1-2, 4, 6, 8-9, 11,versek)

1 Akit sokszor intenek, mégis önfejű marad, rögtön összetörik és nincsen menekvése. 2 Örül a nép, amikor igazak vezetik, ha gonosz kormányoz, sóhajtozik a nép.

 4 A király a törvénnyel építi országát, de ha túl sok adót kíván, tönkreteszi.

 6 A gonosz ember lépte alatt csapda lapul, az igaz ember megy és örül.

 8 Az izgatók zendülésbe viszik a várost, a bölcsek lecsitítják a haragot. 9 Amikor bölcs ember esztelennel vitáz, akkor ez dühöng, nevet és nincsen nyugta.

11 A bolond egész mérgét azonnal kiönti, de a bölcs végül is lecsillapítja.