1844-ig volt hivatalos nyelv a latin. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb állami fórumokon (mondjuk a törvénykezésben) a latin volt a hivatalos nyelv. Az, hogy magyarul és németül is lehetett bizonyos szintekig folytatni az írásbeliséget, csak azért történhetett, mert egyszerűen már akkor sem tudtak latinul... De azért a legfelsőbb szinthez és szintről latinul jött-ment az írkálás (ez pl. azt jelentette, hogy a törvények szövegét latinul készítették, ez volt az autentikus szöveg!) Nam is tudjuk, mennyire belénk ívódott. Megjegyzem: Schola = iskola, cultura = kultúra, mensa = menza (asztal, szó szerint). Szóval majdnem latin szavak.

Alexander Lénárd, vagyis Lénárd Sándor 1958-ban, ha jól emlékszem Dél-Amerikai magányában fordította le latinra a Micimackót. Olyan jól, hogy ma az angol gyerekek ezen tanulnak meg latinul! (Nekem is megvan... :-))

Aki haszontalannak érzi a latint, az nem is tudja, mennyi mindent vettünk át onnan! Hallottátok már azt, hogy március idusán (kitört a forradalom)? És mi is ez az idus? Az Ida becézve?

Persze, hogy nem kell tudni latinul. Csak az a véleményem, hogy a magyar történelem egy része elveszik így előttünk. :-(