Más a rendszer. Ha szintin váltok az program change. Az orgonán viszont lemodellezték a mechanikus hangszínváltást, mincs program change. A B3-on ha lenyomunk egy presetbillentyűt, akkor a billentyű alatti hosszsínekből más hangerőértékekhet küldi a mátrixtáblán hátul, vagy a drawbarcsoportokhoz. Tehát villámgyors csoportos drawbarállítás. 

A legenden ugyanúgy. Ok, kiküldi a ctrl ch 25-öt, ami előjelzi, hogy drawbarállítás lesz, de utána kiküldi ctrl csomagban a 9 kihúzási értéket és kész. Ahogy az igazi. Nem változtat a további effekteken, összetevőkön. Korábban a presetváltós VK7 nagyon idegesítő volt hogy minden beállítást vitt, nem lehetett csakis drawbar állásokat váltani egy lépéssel. 

Külön előny, hogyha a fenti szintin játszom, kapcsolhatok bárhová, lent az orgona marad. Csakis a joystick van hatással.

Van sok olyan szám, ahol az eredeti zenekarban külön van zongorás, orgonás. Pl. Janis Joplinnál a Move Over-ben egy kiütés a dobolós részben: F, G. Így egy kézzel megvan a dupla hangzás. Továbbá az expression pedált zongoráról letiltottam, így ha leveszem az orgona hangerejét, akkor csak zongorázok az egyeébként layeres módban. Élő előadásoknál kényelmes.