Nagyon jó érzéssel olvasom az írásaidat, érezni hogy szereted ezeket az elfoglaltságokat.

Jó ilyen tisztelettel és lelkesedéssel találkozni.

 

Én azt gondolom -kicsit elvonatkoztatott téma- hogy sokkal hamarabb volt pld a Ford-nak első modeljei között is etanolos autó. (A benzinesek persze elnyomták sokáig, de láss csodát.

ma újra felfedezték, és azt mondják működhet és lehet hogy az lesz a jó.

 

Elektromos meghajtású autó is előbb volt mint benzines..

Jó, mai szemmel azok már megmosolyogtató modellek, de hát 100 és több 100 évvel ezelőtti technika, kortársai között modern volt.

És most azt hisszük újra fejlődött, felfedeztünk mindent, pedig már őseink tudták ezt..

 

Ugyan ez van a növényeknél is, amikor rendszer szinten problémák vannak, vissza kellene nyúlni egy régi fajtához, amit -hát változatlanul már nem állná mega helyét- modernizálni kellene, tovább fejleszteni, szelektálni, egy-két kívánatos tulajdonságot, rezisztenciát, stb bevinni, akár másik vérvonalból.

 

A régi munkákat elő kell venni, és ott kell folytatni ahol annak idején befejezték, csak ma már modernebb eszközökkel , nagyobb tudással.

 

Tudva pld hogy ha termést akarsz jobban megőrizni, vagy pld a sokat emlegetett fagyállóságot, késebbi vitágzát akarsz azt az anya vagy az apanövény örökíti -e tovább (pld a magyar kajszit porozd -e be a gondolt fajtával, vagy a gondolt fajta nővirágait porozd -e be pld a magyar  kajszi pollenjével.

És még 100 hasonló gondolat. gyakorlás, kisérletek és: esély a sikerre.

 

Ha 600-adik esetre akkor a 601-edikre. Időnk van, és a játék nem tilos.

Sok célt tűztem ki magamnak, amit mind megvalósítok és teszek is ére nap mint nap.

Ha fele harmada sikerül, már boldog leszek.

Ez az egyik cél.

A középkorban az alkimisták az arany gyártását keresték szenvedéllyel, egész életükön át..

Mi pedig modern alkimisták sokkal nagyobb tudással és fajtaválasztékkal azt az  arany kajszit keressük, ami méz édes, intenzív kajszi aromás, nem fagy le sosem, ellenáll a monilíának, a szilvahimlőnek, és..

létrejöttét segíthette a véletlenszerűség, a sors, az isten akarata, de a mi munkánk és tudásunk, és masszív hitünk kitartásunk is. Kedvezőtlenebb talajviszonyok közt is vígan megél, és megkóstolva a menyország kapujának a belépését átélheted.

Az elmúlt száz év munkája, plussz talán csak egy gén, egy pollen hiányzik ehhez a konstrukció létrejöttéhez.

Hát tegyünk próbát. GYümölcsöket úgy is termelünk, helyünk is van, most évente 2-3 kombinációt létrehozni és kipróbálni...  Ez már csak szívesen végzett szorgalmi feladat.

 

Más esélyek is vannak a hibridizáción kívül. Spontán mutáció is kialakulhat.

Persze ezek csak irányított beporzással és magvetéssel működnek.

Az oltásnál a genetikai állomány 100%-át átviszed, változtatás nélkül.

 

Ott hiányzik az innováció.

1-2 ezer év alatt véletlen szelekciókkal ehetetlen bozótos cserjékból nagyon finom tápláló gyümölcsöket hoztunk létre.

Ma ez a folyamat 100-szor vagy ezerszer gyorsabb lehet, mert nagyon nagy a tudás a témában, elérhetőek publikáltak a kisérleti eredmények, és a speciális fajtákat is be lehet már szerezni .

Külföldről nem olyan egyszerű, de még mindig egyszerűbb mint amikor az ókorban kicsempészték a sejemhernyó lárvát egy parókában, meg az az első eperfa palántákat..

Akkor azért még lehet halál büntetés is járt..

 

Ma már csak jó barátok kellenek, akik szívesen hozzájárulnak más fanatikus csoportok fejlesztéséhez.

A jó cél érdekében. 

 

Ha lehet (ez már csak hab lenne a tortán) a magja ciánmentes legyen, ne legyen keserű, ne legyen mandula illata. Mert a mag 70% fehérje, és ha már van, fel lehetne használni élelmezésre azt is .

(Legalább állattakarmányozásban, mint a Hunsa-k.)

 

Miután a meggynél ez sikerült, bízom benne hogy a sárgabaracknál is létrejöhet.

Az őszibaracknál is sikerült (bár az nem az én munkám, sikerült olyat rendelni...

A légyeg bármi sikerülhet, ha próbálkozunk.

 

A matematika és a statisztika valós, létező esélyt ad nekünk a sikerre.