"Milyen módon van kölcsönhatás a tömeg és a tér között? {Minél nagyobb a tömeg, annál jobban maga köré görbíti a teret} Mégis hogyan?
tulajdonképpen igen, nagy jól, nagyobb jobban. a hogyan már nehezebb és ehhez alapvetésként azt kell látni, hogy minden mozog, vagyis semmi nem áll. még az asztal is ami előtt ülsz, ha nem az ágyadban a laptop képernyőjét nézed, miközben olvasod hozzászólásom. persze az is lehet, hogy telefonod kijelzőjét nézed és épp állsz egy mozgó buszon, amelyik a Föld haladási irányaiban és sebességével száguld az űrben. szóval mindegy ülsz egy széken, állsz egy mozgó buszon, fekszel, akár alszol az ágyban ... közben az almafától épp elváló almákhoz képest 9,78m/s2 gyorsulva száguldasz is az űrben. tehát száguldasz a Földdel és hogyan hajlítja a Föld a téridőt. a gumilepedős példa jó, de a tér nem egyetlen gumilepedő, hanem inkább gumiepedő folyam. ebben a folyamban a mozgó tömeg, görbítve a teret, mélyülő torzítást kelt.
talán itt https://v.ftcdn.net/03/88/94/32/700_F_388943289_AJ1dxMYCM6KUBLyNbm4ktYcdQZb88Iv9_ST.mp4 lehet érzékelni a központi, v. vezértömeg haladása által létrejött térhullámokat, amelyekbe akadnak a követő égitestek.
"
Egy állandó részecskeszámú anyaghalmaznak, a kozmikus porfelhőnek van a legnagyobb térbeli kiterjedtsége."
mitől lenne állandó? a porfelhő is mozgásban van. persze kérdés lehet; hogyan jött létre, mi okozta azt milyen irányba halad?
ahhoz, hogy "csomosodó" v. tömörödő mozgása legyen kell egy eleve irányító pl. Nap. na de a Nap nem tömörödik rendszerétől (porfelhőjétől), ha nem rendszerként működik. sőt messzebb megyek, a galaxisok sem omlanak össze fekete lyukká.
"Azonban a tömege az elemi részecskék számának függvénye."
ok. mondjuk proton és neutron szám? na de ha a csillag, már amikor keletkezik, hidrogének tömegeiből áll. a hidrogén általában 1 proton és 1 elektron. na de a leglényegesebb, hogy egy hidrogénfelhőben mennyi hidrogénatom szükséges egy csillaghoz és mi az, ami központi tömegként meghatározná a felhőnek csomósodását?
"Mikét van az, hogy porfelhő „formában” ugyan az a tömeg nagy sugarú térgörbületet okoz, Fekete lyuk „formában”meg kicsit?"
a porfelhő a porok egyediségéhez mérten hajlítja a teret, vagyis minden por a saját tömegéhez mérten. egy feketelyuk, már ha van ilyen, saját tömegéhez mérten torzítja a teret.
namost, ha a feketelyuk olyan mértékben görbíti a teret, hogy onnan még a fény sem képes kijönni, vagyis önmagára tekerte azt, akkor hogyan lenne képes abba esni bármi? egy a térből kiszakított és a szakítóra tekeredett térdarab mozogni sem képes, hiszen a térből kiszakadva, de azáltal körbeölelve lenne egy áthatolhatatlan valami. olyasmi lehet, mint egy a medence vízének közepére feszített ólom labda. semmi köze a jelen térhez, hiszen kiszakadt abból, de mozdítani sem lehetne, mert nincs ahhoz köze. mint egy lyukas ruhára vart idegen anyagú és színű folt, de a ruha mégsem lyukas már.
"Milyen erő az, ami az állandó tömegű elemi részecskéket fekete lyukká tömöríti?"
ha két csillag, képes eggyé válni, akkor az nem erő, hanem az egymáshoz közel kerülés miatt az általuk keltett trtorzulás hullámai egyre közelebb helyezi egymáshoz képest lévő mozgásukat.
https://youtu.be/_C5Bl_hE8fM
