"Bármikor ismételhető bizonyíték vs olyan bizonyíték, ami nem ismételhető meg bármikor. Sokat gondolkodtam ezen,"

 

Feleslegesen tetted.

A "bizonyíték" a definíció szerint olyan "tény, dolog, adat, érv v. körülmény, amely az igazság kiderítésére, vmely állítás igazolására v. vmely vitatott tény(állás) tisztázására, eldöntésére alkalmas".

Mint láthatod, a bizonyíték minden formájában egy "kész" és "végleges" dolog. Létezik*, és igazol valamit vagy eldönt egy kérdést.

 

Hogy ami létezik bizonyítékként, az megismételhető-e, na az nem számít. Bizonyíték Józsi haverod hanyatteséséről a szerencsésen készült fénykép, de gondolom Józsi haverod nem akar a két szép szemedért újra hanyattesni.

 

 

"A tudományos bizonyítások olyanok, hogy bármikor, bármilyen körülmények között megismételhetők, és mindig ugyanazt az eredményt adják. Vagy mégsem?"

 

Vagy mégsem.

A pusztán megfigyelhető jelenségek esetében szó sem lehet a megismétlésről, de még a megfigyelés megismétléséről se! (Az egyszer felrobbant szupernóva nem fog újra felrobbanni! Egy másik esetleg. De az nem ugyanaz.)

Bizonyíték lehet a HITELES megfigyelés is. Például egy szupernóva csillagászati követése és folyamatos fénymérésének adatai.

 

 

 

 

 

(* Amúgy itt van a dolog veleje: a bizonyíték mindig egy létező, "kézzelfogható" dolog kell legyen. Az egyetlen kivétel az "érv" esete, mivel az tiszta emberi okoskodás, viszont a bizonyítékok rendszerében ez is a leggyengébb, hiszen mindig megvan a lehetőség arra, hogy az "érv" valahol el van b@szarintva.)