A Budapesti Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékének génbanki fajtagyűjteményében, Soroksáron jelenleg 64 kajszifajta található. Évek óta szabadföldi és laboratóriumi módszerekkel vizsgáljuk a fajták fagy- és téltűrő képességét. Az idei téli eredményekből bemutatunk néhányat.

Az áttelelő szervek fagyállóságát rendszeresen vizsgáljuk mesterséges fagyasztásos kísérletekkel. Emellett a természetes fagykárosodást is mindig felmérjük, amikor jelentős mértékű lehűlés volt az ültetvényben. A tél során az áttelelő szervek közül a virágrügyek a legérzékenyebbek a fagyra, ezért ezeket vizsgáljuk mindig a legrészletesebben.
A mesterséges fagyasztásos kísérletek nagyon idő- és munkaigényesek, ezért nem tudjuk mindig megvizsgálni az összes fajtát. Előzetes vizsgálatok alapján 3 csoportba soroltuk őket fagy- és télállóságuk szempontjából, és mindegyik csoportból reprezentatív fajtákat jelöltünk ki. Kora ősztől a következő évi virágzásig havonként 12 alkalommal vizsgáljuk a kijelölt fajták áttelelő szerveinek fagyállóságát mesterséges fagyasztással, így kirajzolhatjuk a fagyállóság változását a nyugalmi időszak során. A klímakamrás kísérletek eredményei alapján kiszámítjuk a genotípusra jellemző fagytűrési középértéket (LT50 értéket), ami az adott időpontban 50%-os fagykárosodást okozó hőmérsékletet jelent.
A legutóbbi tél vizsgálati eredményeit láthatjuk az 1. ábrán. Fölső részén a napi maximum és minimum hőmérsékleteket ábrázoltuk, alul pedig a három különböző fagyállóságú csoportot példázó fajták virágrügyeinek fagytűrési középértékeit. A tél első felében fokozatosan javult az áttelelő szervek fagytűrése, decemberben voltak a legfagytűrőbbek, majd a tél második felében fokozatosan elvesztették ezt a képességüket. Az idei télen Soroksáron nem volt a virágrügyek épségét veszélyeztető hideg.
Márciusban azonban két alkalommal is kritikus mértékű volt a lehűlés. Március 17-én hajnalban mínusz 10,5 oC-ot, március 23-án pedig mínusz 6,8 oC-ot mértünk az ültetvényben. Ezeken a napokon a minimum hőmérséklet vonala belemetszett az érzékenyebb fajták fagyállóságát mutató grafikonok vonalába, a fagytűrőekét pedig megközelítette (az ábrán nyilakkal jelöltük). Ilyen esetekben fajtától függően különböző mértékű a fagykár.
Március végén megvizsgáltuk az ültetvényben a virágrügyek természetes fagykárosodását. Ennek eredményei közül a 2. ábrán 18 kiemelt fajta fagykárosodását láthatjuk. A szabadföldi vizsgálat eredményei összecsengtek a klímakamrás kísérletek eredményeivel. Hozzá kell tenni, hogy az ültetvényben csak rövid ideig tartottak az említett fagyok, a klímakamrás vizsgálatok során viszont 4 órán át tartjuk a mintákat a kísérleti hőmérsékleten.
Nagy különbségek vannak tehát a kajszifajták fagy- és télállóságában. A fajták termőhelyi alkalmasságának meghatározásakor, az új ültetvények tervezésekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni.

Idei eredmények

A legfagyérzékenyebb fajták fáin az ültetvényben közel 100%os fagykár volt. Ebbe a csoportba tartozik a korai Aurora és az új divatos fajták közül a Sylvercot, a Carmen Top, a Pinkcot és a Sweet Red, a hagyományos magyar fajták közül pedig a Ceglédi bíborkajszi.
A korábbi vizsgálatainkban a közepes fagytűrésű csoporthoz sorolt fajták közül 50 és 70% közötti fagykárosodást szenvedtek a Gönci magyar kajszi, a Veecot, és a Harcot fajták virágrügyei. A vártnál jobban szerepelt az Orange Red. Az újonnan vizsgálatba vont fajták közül a közepes fagyállóságú csoportba sorolható az idei eredményeink alapján a Bergarouge és a Kioto.
Kísérleti ültetvényünkben minden korábbi vizsgálatban a Rózsakajszi C.1406 volt az egyik legfagytűrőbb. Az idei tavasszal is csak 36%os fagykárt szenvedtek a virágrügyei. A Harlayne és a Bergeron is jó fagytűrő képességet mutattak.

A kutatómunkát a TÁMOP 4.2.1. /B09/ KMR/20100005, a VM Állami Génmegőrzési Feladatok É45343, és a GOP1.1.109/ 120090042 sz. pályázatok támogatták.