"Mindeközben a színpad, a téridő-közeg, gravitációs hullámokat produkálva nem befolyásolja a növekvő gömbfelület alakját, a virtuális fotonok helyzetét."

Nem, nem, nem!

Először is az üres térben szabadon terjedő EM hullámok a QED-ben nem virtuális, hanem valódi fotonok. És mint sokszor elmondtam már, ezeknek az valódi fotonoknak egyáltalán nincs semmiféle helyzete. (ahogy a pénzátutalások se olyan dolgok, amelyekkel kapcsolatban értelmes volna arról beszélni, hogy éppen hol tart a bankok között. Csak az átutalás megindításának, és megérkezésének van térbeli helyzete.) A kisugárzásnál és az elnyelésnél beszélhetünk a foton helyzetéről, közben nem. És a kisugárzás meg az elnyelés jelensége az, amit a QED virtuális fotonokkal ír le. Ezek véges hosszú valószínűségi hullámcsomagok.

Másodszor, a kvantumgravitáció elmélete még nem létezik. Így pl. azt se tudja senki, hogy, miként hat egy gravitációs hullám egy fotonra.

Azt viszont tudjuk, hogy miként hat a klasszikus elektromágneses hullámokra. (Mert a klasszikus elektrodinamika és a gravitációelmélet már egyesítve van.) Igenis befolyásolja őket, azáltal, hogy a téridő pontjait mozgatja, így mozgatja a hozzájuk kötött EM mező pontjait is. De ez a mozgás nem EM hullám, mert az EM hullám nem az EM mező mozgása, hanem az EM mező E és B vektorainak hullámszerű változása. (A stadionban hullámzó szurkolók hasonlatával élve, a gravitációs hullám kicsit elmozgatja ugyan a lelátó üléseit, de az EM hullám döntően nem ez, hanem a szurkolók felállása és leülése.)

Tehát a gravitációs hullámok, vagyis a téridő háttér deformációi befolyásolják az elektromágneses hullámokat. Ezen alapszik a LIGO működése is. De mint éppen a LIGO-nál látszik, ez egy roppant apró effektus, nagyon, nagyon kicsit megrángatja a lézernyaláb EM hullámának hullámhosszát.

Persze egy erős GR hullámforrás közelében nagyra nőhet a rángatás.