újszuper Creative Commons License 2023.02.23 0 0 7818

"Az . . . EM mező, és a . . . GR mező egyformán c-vel terjednek egy „közös tartályban” téridőben."

 

Nem, a mezők nem terjednek sehová se, csak a mezők helyi jellemző értékei változnak.

Ha a változások történetesen hullámszerűek, akkor beszélünk EM hullámról, vagy GR hullámról.

Olyan ez, mint a szurkolók divatos nézőtéri hullámzása. Abban maga a mező, vagyis a szurkolók nem vándorolnak a lelátón, csak bizonyos helyi jellemző értékeik változnak, például, hogy mennyire emelkednek fel az ülőhelyükről.

De a periodikus hullámzás csak egy speciális lehetőség, ha valami olyan helyi gerjesztés történik, ami ott lokálisan hirtelen felállásra készteti őket, akkor ott felállnak. Ha emiatt aztán a mögöttük lévők nem látnak, akkor azok is felállnak.

 

És az EM GR hullámok nem is ugyanannak a hordozónak a hullámai. Az EM hullámok az EM mező hullámai, a GR hullámok pedig (az áltrel szerint) magának a téridőnek a hullámai. Olyan ez, mint ahogy egy színpad felett kifeszített lepedő hullámzása más dolog, mint magának a színpadnak a hullámzása. Ezek minden további nélkül megférnek egymás mellett.

 

Az EM mező hullámait csak a kvantumeffektusokban kell fotonként magyarázni.

A GR hullámok kvantumelmélete pedig egyelőre még nem is létezik, így egyelőre a gravitonról se tudunk semmit.

A "bozonok méretéről" helyzetéről spekulálni pedig mindezektől függetlenül is értelmetlen.

Például az ideálisan szabad foton egyáltalán nem lokalizált, bárhol és bármikor egyforma valószínűséggel detektálható.

Ennek kiterjedéséről és helyzetéről beszélni ugyanolyan értelmetlen dolog, mint egy elküldött és még meg nem érkezett pénzátutalás méretéről és helyzetéről.

A foton egyszerűen egy adott energiaadag átutalása egy kölcsönhatásban.

Előzmény: szőrinszálán (7816)