Azt írja a fitoplazma mindig is (régóta)  jelen volt, csak régen azt hitték az emberek hogy vírus, és kb. a 60-as években jöttek rá hogy baktérium. Annyi változott, hogy az elmúlt évtizedekben a növények között fertőző rovarok száma megnőtt.

Tényleg sok fajta fitoplazma van, itt 5 csoportot azonosítottak, és abból csak az ESFY fajta fertőzi a csonthéjasokat.

//Összesen 24 növényfajon 5 fitoplazma csoportot azonosítottunk (AAY, sztolbur, ESFY, AP és CPh). 275 mintát vizsgáltunk meg, ebből 108 esetben tudtuk kimutatni a fitoplazma jelenlétét. Magyarországon elsőként írtuk le az ESFY fitoplazmát: kajszin, mandulán, japán szilván, és cseresznyén,

(ezek már más fitoplazmák: az AP-t: almafán, az AAY-t: pohánkán és 5 káposztafajtán, valamint a sztolburt: zelleren, petrezselymen, sárgarépán, pongyola pitypangon és hólyagos habszegfűn. A sztolbur előfordulását pongyola pitypangon, hólyagos habszegfűn és pohánkán pedig nemzetközi irodalomban sem közölték előttünk. A százszorszépen előforduló kórokozó fitoplazma csoportját eddig nem sikerült azonosítanunk, és az irodalomban sem találtunk erről semmilyen adatot.)//

Sajnos elég szomorú a végkifejlet:

Antibiotikumos kezelést próbáltak ami nem hatott, vagy ha abbahagyták visszajött a fertőzés.

Hőkezelést próbáltak amit csak az ágaknál (oltóág?) lehet használni, az egész gyökeres fán nem.

Tehát nincs ellenszer.