https://index.hu/velemeny/2023/02/21/globalizmus-nyersanyag-ner-versenykepesseg-munkaero-szuverenitas/

Az új – és még újabb – akkumulátorgyárakban döntően nem magyarok fognak dolgozni. A kormány folyamatosan lazítja azokat a szabályokat, hogy honnan jöhetnek Magyarországra dolgozni vendégmunkások. Zömük Ázsiából érkezik, jellemzően Vietnámból, Indiából, Kínából, Törökországból, Mongóliából, a Fülöp-szigetekről, és a kormány az ő foglalkoztatásukhoz nyújt elképesztő mértékű munkahelyteremtő támogatást. Hozzáteszem: a munkajogi védelmet tökéletesen megkerülő munkaerő-kölcsönzés kormányzati favorizálása is ebbe a tendenciába illeszkedik. A kormánypropaganda nyelvén úgy is fogalmazhatunk: Orbán a „Soros-tervet” valósítja meg. A spekulatív tőke tudniillik valóban érdekelt a globális migrációban, a szabad munkaerő-áramlás előtt álló akadályok lebontásában. Miért probléma ez? A globális migráció korántsem csak kulturális kérdés. A teljesen szabaddá tett munkaerő-áramlás globális méretekben törheti le a munkások bérét, fokozhatja a kizsákmányolást, s így növelheti a globális nagytőke – elsősorban: a spekulatív tőke – extraprofitját. Az orbáni politika – minden fajkeveredési eszmefuttatás és provinciális zsákmányszerzés mellett – pontosan ezeket az érdekeket szolgálja ki. A Debrecenbe érkező filippínó, indonéz vagy vietnámi munkás bérigénye bőven alulmarad a magyar melós bérigényével szemben. A kelet-ázsiai vendégmunkás még hírből sem ismeri azokat a munkajogi szabályokat, amiket a magyar dolgozó legalább ismer, csak nem áll ki mellettük. Ha a magyar gazdaságban megnő a perifériáról érkező vendégmunkások aránya, az bedöntheti a magyar munkások béralku-pozícióját, és kísértést jelenthet a kormány számára, hogy tovább gyengítse a munkajogi védelmet.