Izajás könyve: 37 : fejezet: 1-38,v (1-4, 7-10, 12-22, 27-28, 35-37,versek)

Izajás megnyugtatja a királyt. 1 Amikor Hiszkija király ezeket meghallotta, megszaggatta ruháját, zsákruhát öltött magára, és elment az Úr templomába. 2Majd elküldte Eljákim udvarnagyot, Sebna írnokot és a papok közül a véneket, akik szintén zsákruhába öltöztek, Izajás prófétához, Ámoc fiához. 3Így szóltak hozzá: „Ezt üzeni Hiszkija: Ez a nap a szorongattatás, a büntetés és a megszégyenülés napja, mert eljött a magzatok megszülésének az ideje, de nincs erő a szülésre. 4De talán meghallja az Úr, a te Istened a főpohárnok szavait, akit ura, az asszírok királya azért küldött ide, hogy gyalázza az élő Istent, és talán bosszút áll az Úr, a te Istened azokért a szavakért, amelyeket hallott. Te magad meg imádkozzál a maradékért, amely még megvan.”

7 Íme, egy lelket adok bele; hírt hall és visszatér országába, aztán majd a saját országában juttatom kardélre.”

A főpohárnok visszatér urához. 8 A főpohárnok visszatért, és Libnánál találta Asszíria királyát, amint épp ostromolta. Meghallotta ugyanis a főpohárnok, hogy a király elvonult Lachisból, 9 mert jelentették neki Tirhakáról, Kus királyáról: „Kivonult, hogy ismét harcba szálljon veled!”

Újabb beszámoló Szancherib követségéről. Szancherib akkor újra követeket küldött Hiszkijához ezzel az üzenettel: 10 „Mondjátok meg Hiszkijának, Júda királyának: Nehogy csalódj Istenedben, akiben bizakodol, azt gondolván, hogy nem kerülhet Jeruzsálem az asszírok királyának a kezére!