Kormányarrogancia az újságírók iránt
CPJ-jelentés a magyarországi sajtóviszonyokról
--------------------------------------------------------------------------------
A NATO-tagság és az európai uniós csatlakozás folyamatában elért sikerek nem rejthetik el a magyar kormány növekvő arroganciáját a sajtó és különösen azon újságírók iránt, akik a kormányzó Fideszt kínosan érintő ügyek után érdeklődnek. Ezzel a mondattal kezdődik a sajtószabadságot vizsgáló nemzetközi szervezet, a Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) most nyilvánosságra hozott jelentése.
A New York-i székhelyű CPJ-t 1981-ben hozták létre a sajtó, az újságírók elleni támadások kivizsgálására és a sajtó szabadságának védelmére. Tagjai az írott és az elektronikus média (például a The New York Times, The Washington Post, CNN, NBC) jeles képviselői közül kerülnek ki. A szervezet hagyományosan márciusban hozza nyilvánosságra az előző évre vonatkozó jelentését, amely részletesen, országról országra haladva ismerteti a CPJ sajtó helyzetére vonatkozó észrevételeit.
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés elmarasztalóan szól arról, hogy Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz növekvő ellenőrzést gyakorol az állami média, elsősorban a Magyar Televízió egyes csatornája fölött. Növekszik a kormányzat intoleranciája azokkal szemben, akik a magasabb körökkel kapcsolatos korrupciós eseteket vizsgálják. A múlt évben ötször kutattak a rendőrök szerkesztőségekben, valamilyen politikai botrány kirobbantásával kapcsolatban. A CPJ jelentése megemlíti Juszt László „zaklatását”, de szól a Világgazdaság, az Élet és Irodalom, illetve a Napi Magyarország által megszellőztetett Postabank VIP-hitel ügyről is. Részletesen szó esik az Orbán család vállalkozásait firtató cikk nyomán az ÉS elleni pereskedésről, továbbá az azt lezáró bírói ítéletről.
Ann K. Cooper, a CPJ igazgatója lapunk kérdésére elmondta: a magyarországi esetek természetesen nem tartoznak a legsúlyosabbak közé azon ötszáz ügy között, amelyeket átlagosan évente a New York-i szervezet megvizsgál. A CPJ jelentésének nyilvánosságra hozatalával hívja fel az érintett kormányok figyelmét a sajtó szabadságával szembeni visszaélésekre.
Az igazgatónő szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a – különösen az ENSZ szemében – nagy nemzetközi súllyal rendelkező jelentésekben foglaltakat érdemes az érintetteknek fontolóra venniük.
(NSZ)