Én is szeretem az állatokat. Olyannyira hogy egyiküket sem kínoznám azzal hogy a lakásomban tartsam, számára természetellenes környezetben. De ha valami ok folytán erre kényszerülnék akkor a szomszédaim nyugalomhoz való emberi jogát mindenképpen tiszteletben tartanám.

A neveléssel kapcsolatban a következő tapasztalatom volt, igaz ez a topicnyitó problémáján sajnos nemigen segít.

Régen mikor még albérletben laktam, az udvaron volt egy nagy fehér kuvasz, sajnos a láncos rabság miatt kissé idegbeteg állapotban. Természetesen ugatott. Eleinte naív módon kaját adtam neki csak hogy abba hagyja. Nyilván utána a jutalon reményében még jobban ugatott. Aztán éjszaka berágtam és egy fazék vizet zutty a pofájába. Kiderült hogy ettől jobban fél mint a tűztől. Ezt még néhányszor el kellett játszani, ahogy kinyitotta a száját, rögtön zutty neki. Hamarosan feladta, egy darabig még próbált furcsán "befelé" ugatni mint egy hasbeszélő kutya, aztán úgy döntött, hogy nem lesz többé idegbeteg. Amúgy később jóban voltunk egymással, még birkózni is lehetett vele meg kocogni.