Izajás könyve: 22 : fejezet: 1-25 v (1-2, 4-12, 14-19, 22.versek)

Jeruzsálem korai öröme ellen 1 Fenyegető jövendölés a látomás völgye ellen: Ugyan mi lelt téged, hogy egész néped fölment a háztetőkre, 2 te zajongó, forrongó, te ujjongó város? Akiket megöltek benned, nem kard élén vesztek el, s akik elpusztultak, nem harcban estek el.

4 Ezért azt mondom: „Fordítsátok el arcotokat tőlem, mert keserves sírás fojtogat. Ne próbáljatok vigasztalni népem leányának pusztulása miatt.” 5 Mert ez az eltiprásnak és a zűrzavarnak a napja, az Úrtól, a Seregek Istenétől való. A látomás völgyében leomlott egy fal, és segítségért a hegy felé kiáltanak. 6 Elám elővette a tegezt, Arám is fölnyergelte lovait, és Kir előszedte a pajzsot. 7 Gyönyörű völgyeid megtelnek harci szekerekkel, lovasok ütik fel táborukat kapuidnál: 8 Júda védelme kudarcot vall.