Bevallom, a Kaland-ot sem nem olvastam, sem nem láttam. Máraitól az Egy polgár vallomásait, illetve a Kassai polgárokat olvastam. Az első önéletrajz, de sehogy nem tudtam összebékülni vele. Furcsállottam például azt, hogy egy szó sem esik a szüleiről, de a testvéréről sem, pedig a családi környezet fontos dolog az életben. Magamban rögtön módosítottam a címet: Egy egoista vallomásaira. A Kassai polgárok sem tetszett túlzottan, ott is a főhős felállt egy emelvényre, és úgy viselkedett, mint a saját szobra. Úgy tűnik, ez a szerző nem lesz a kedvencem, de attól még jó lehet! Legközelebb, ha könyvtárba megyek (ma voltam, úgyhogy négy hét múlva) akkor kihozom, mert ezek után szívesen elolvasnám.