"Amennyiben az a csillag körözni kezd a fejed fölött, akkor forog a Hold."

 

Ez tévedés. Ebben az esetben a forgás csak a látszat, nem a valóság. Attól, hogy a Holdról nézve a kiszemelt csillagod egy hónap alatt megkerüli a Holdat, attól nem keletkezik centrifugális erő a Holdon, mert centrifugális erő csak valóságos forgásból keletkezik. 

 

Ha a Földet nézed a Holdról, akkor viszont nem látszik forogni a Hold. 

A lényeges kérdés az, hogy melyik látszat a valóság? 

Egyáltalán valóságos-e valamelyik látszat, vagy a forgás is relatív?

 

Nos, a helyes válasz az, hogy a forgás nem relatív. A két látszat közül az egyik valóságos. 

De melyik? Ez a nagy kérdés.

 

A Holdon nincs centrifugális erő, mert a Hold alakja nem "geoid", vagyis nincs belapulva. Ez alapján azt kell elfogadni valóságnak, hogy a Hold nem forog.

A másik gyakorlati tapasztalat, hogy a egyik holdraszálláskor sem kellett számolni a Hold forgásával. Pedig ha a Hold forogna, akkor a Holdra való leszálláskor és onnan történő felszálláskor számolni kellett volna a Hold forgásával. 

A Föld esetében minden kilövésnél kötelező számolni a Föld forgásával.

De a Hold forgásával nem kellett. Ez is egy gyakorlati bizonyíték arra nézve, hogy a Hold nem forog. 

 

 

De az elméleti megfontolások is arra mutatnak, hogy a Hold nem forog. 

A Hold gravitációs "főnöke" a Föld, mert a Föld gravitációs mezején belül helyezkedik el.  

Ez eldönti a kérdést. Ha a "főnök"-ről nem látszik forogni, akkor ténylegesen nem forog. 

 

Ennek megvan a mélyebb magyarázata is, de most nem akarom tovább bonyolítani. 

De ha idáig megértetted, akkor szívesen elmondom.