"a legrégibb nép a szkíta, ez nem is lehet kérdéses." - 5.051, tőled.

 

A koiszan (busman) biztosan korábbi, mint a sémi-hámi (nyelek és népek) szétválása.

Sőt, valószínűleg jóval korábbi:

"Kelet- és Dél-Afrika paleolitjából és neolitjából származó eszközök" rájuk utalnak, pl. az akkori leletek és a mostani busman díszítőelemek erős hasonlósága révén.

 

Tatárlakai korong:

„A leletek egyesek szerint a fellelt legkorábbi írásjeleket tartalmazzák, mivel radiokarbon vizsgálatok szerint (amit a környező leleteken végeztek) i. e. 5500 körül keletkezhettek”

Ez a matematika mai állása szerint nem 16 ezer, hanem kb. 7.500 év.

 

Vinca-tordosi kultúra:

Valóban bibi van. Csak épp a szövegedben.

"A vinča–tordosi kultúra a Körös-kultúra második felében kezdett terjedni, részben annak területén, vitatott időbeliséggel. Leleteiket az i. e. 5. és i. e. 3. évezred közé helyezik."

Ez sem 16 ezer év. Még akkor sem, ha netán tévednének 1-2 évezredet ...

 

 

A "szkíta" nem egy nép, hanem népek összefoglaló neve, egy gyűjtőnév, olyan népeké, akik lovasnomád életmódot éltek, s az ógörögök tudtak/hallottak róluk. (Akár pl. a szintén írásbeliséggel rendelkező perzsáktól.) No most, tőlem az őseik nyugodtan lehettek korábbiak mint a szerinted 36 ezer éves egyiptomiak, csak épp akkor még - már az egyiptomiak megjelenése előtt - nem szkíták voltak, lévén akkor még nem voltak, nem lehettek lovasnép, így a "szkítaság", a lovas életmód - mely igen nagy földrajzi területen, több népnél is elterjedt, ezért sem egyetlen nép - sem jellemezte akkor még őket.

 

Stb.

 

Ha hozol 36 ezer vagy akár csak 16 ezer éve háziasított lovakról szóló leleteket, tényeket, valós adatokat, akkor lehet az állításaidról beszélgetni, amíg nem, addig nagyjából felesleges.

 

 

Aki meg radionkarbon vizsgálati eredményeket ezerszám meg tud hamisítani a világban, bárhol, mindenhol, az bizony ügyes.

Még az is lehet, hogy akkor Nagy Illignek hívják. :)