Véget ért a vb, összességében nekem keserű tapasztalat.

Bár a helyezés nem gáz, és a olimpiai selejtező újabb csalóka remény, de a (nem) mutatott játék, az egész amit magyar kézilabdának hívunk az oltári égés.

Az elit által játszott kézilabdához csak nyomokban van közünk, sem dinamikában, sem gondolkodásban, sem úgy általában nem is hasonlít a játékunk a modern kézilabdához.

A múltban ragadtunk.

Ha meggondolom, igazából egy olyan játékosunk (Máthé D.) hiányzott, aki hozzá tudott volna tenni (oké, reméljük a jövőben még kisFazék is).

Szomorú jövőt vizionálok válogatott szinten.

Lauge tegnap atom volt, látszott, hogy frissebben érkezett, mint a többiek.

Szűkebb házunk táján.. ha nem igazolunk a Lauge-Nenadics páros helyére legalább 1 extrát, akkor mi is visszacsúszunk 1 szintet. Bízzunk a Kielce szétesésében és a hatékony halászatban. (?)