"Ennek az oka prózaibb.

Egyszerűen akkor már volt egy jelentős zsidó diaszpóra, mely nem beszélt se héberül, se arámiul, így egy szót se értett a Bibliából. Viszont a görög volt a kor nemzetközi nyelve."

Azaz a hellenizmus hatott.

Pont erről pofáztam.

Azért vannak még itt érdekes dolgok!

Az egyik éppen az Isten "mindenhatóságának" a bekerülése a hittételek közé. Ezt bizony a Septuaginta görög fordítása (ferdítése) és a rá épülő keresztény hitelvek okozták.

A héber Bibliában szerepel Isten neveként az "El Shaddai" megnevezés. Viszont mikor az alexandriai diaszpóra zsidóság írástudói elkezdték görögre lefordítani a héber "szent" szövegeket, már senki sem tudta pontosan, hogy mit is akart jelenteni ezer évekkel korábban a "shaddai" szó. Lehet, hogy "kebleket" jelent és valójában egy istennőt nevez meg. Lehet, hogy átvitt értelemben a bőségben megtartó Istent akarta jelenteni. Lehet, hogy egy mellekhez hasonlatos körvonalú hegység helyi istenét akarta jelenteni. De lehet, hogy átvitt értelemben a hegyek pusztító hatalmassága istenét akarta megnevezni, aki legyőz minden ellene vonuló hadat.

Az alexandriai zsidó írástudók ez utóbbi értelmezést választották a lehetőségek közül és az "El Shaddai"-t παντοκρεατορ-nak, "mindenható teremtőnek" fordították. Valakinek, aki annyira hatalmas, hogy nemcsak az ellenségeit győzi le, de bármit megtehet. Na, így került bele a keresztény teológiába az Isten mindenhatósága egy fordítási "leiterjakab" útján. Pedig az eredeti héber nyelvű ószövetségi könyveknek egy korlátozott képességű, "emberien" csetlő-botló, korábbi döntéseit megbánó isten a főszereplője.