Akkoriban a gazdagok kiváltsága volt az olvasás.

Könyvtár kevés volt, egyébként másolatokat kellett vásárolni könyvekből. A másolók üzletemberek voltak, akik ebből éltek: iratmásolásból. Az ókori Görögországban egy tekercs kézirat lemásolása kb. 1 drahma volt, ami egyezett egy mezőgazdasági bérmunkás napi bérével. Egy tekercs nagyjából 4-5 darab mai A4-es oldalnak felelt meg.

Szóval az átlagember nem olvasott semmit. 

Nem véletlen, hogy Platón, Arisztotelész, Zénon, Aristipposz, Antiszthenész nevezetes iskoláiban a szóbeli oktatás volt az eszköz, a diákok meg jegyzeteltek, s nem tankönyveket osztogattak, ez utóbbi túl drága lett volna. Közismert: Arisztotelész több műve valójában hallgatói jegyzet, sose lett leírva a szerző által.